A gyulladásos ízületi betegségek nem-biológiai terápiája

A gyulladásos ízületi betegségek kezeléseit az adott betegség, annak tünetei és ezek súlyossága szerint döntik el. Jelenleg a gyulladásos ízületi betegségek nem gyógyíthatóak, de rendelkezésre állnak olyan kezelések, amelyek segítenek enyhíteni a tüneteket.

A kezelés fő célja a tüneteinek enyhítése, a betegség progressziójának lassítása és az Ön életminőségének javítása.

Az esetek többségében a kezelés testmozgás, fizioterápia, foglalkozás-terápia, podiátria, műtét és gyógyszeres terápia kombinációjából állhat.

Fájdalomcsillapítók (analgetikumok), csökkentik a fájdalmat, és gyakran más gyógyszerekkel együtt alkalmazzák őket.

A nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID-k) segíthetik a duzzanat (gyulladás) és a fájdalom enyhítését az ízületeiben. Ezeket a készítményeket is gyakran más gyógyszerekkel együtt alkalmazzák.

Mint minden gyógyszernek, az NSAID-oknak is lehetnek mellékhatásai. Kezelőorvosa mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat, például a tünetei kontrollálásához szükséges legkisebb dózis felírásával.

A betegség-módosító reuma-ellenes gyógyszerek (DMARD-ok) úgy hatnak, hogy az ízületek túlzott mértékű gyulladást kiváltó okokkal veszik fel a küzdelmet. A DMARD-ok közé tartozik a metotrexát, illetve a JAK-gátlóknak nevezett gyógyszerek csoportja. A DMARD-ok csökkenthetik a fájdalmat, a merevséget és a duzzanatot a gyulladásos ízületi betegségben szenvedő embereknél.

A DMARD hatásainak nyilvánvalóvá válása néhány hetet vagy hónapot vehet igénybe. Egyes DMARD-ok gyorsabban hatnak, mint mások, ezért fontos, hogy folytassa a gyógyszerszedést még akkor is, ha először nem lát semmilyen változást.

A kortikoszteroidok (szteroidok) csökkentik a gyulladást, de hosszabb ideig tartó alkalmazás esetén mellékhatásokat okozhatnak. Izomba adott injekció vagy tabletta formájában alkalmazhatóak. Bár hasznosak lehetnek a fájdalom és az ízületi gyulladás tekintetében, lehetséges mellékhatásaik miatt gyakran nem tartoznak az elsőként választott gyógyszerek közé hosszú távú kezelés esetén.