Axiális spondiloartrítisz és a spondilítisz ankilopoetika

Az axiális spondiloartrítisz (axSpA) olyan betegségek együttese, amelybe beletartozik a röntgennel nem igazolt axSpA (nr-axSpA-ként is ismert), valamint a röntgen-eltérést mutató spondilítisz ankilopoetika (AS). Az nr-axSpA és az AS egymással szorosan összefüggő reumatológiai megbetegedések, mindkettő a gyulladásos ízületi betegségek közé tartozik.

A gyulladás hozzátartozik az immunrendszer normális működéséhez azáltal, hogy fokozódik a vérátáramlás, és specializálódott sejtek jutnak el bizonyos területekre. Míg a gyulladás általában a szervezet fertőzések elleni védekezésének fontos részét képezi, túlzottan aktívvá is válhat, amely olyan betegségek fellépéséhez vezet, mint az axSpA.

Az axSpA során a gerincoszlop alsó részének egyes területein gyulladás keletkezik, beleértve a gerincoszlop csontjait (csigolyák), a gerinc ízületeit (csípő-keresztcsonti /sacroiliacalis/ ízületek) és a test más részeit. Idővel ez károsíthatja a gerincet, és új csontszövet képződéséhez vezethet, ami egyes esetekben azzal járhat, hogy a gerincoszlop egyes részei összekapcsolódnak (csontosan összeépülnek), és a gerinc elveszíti a rugalmasságát. Ezt nevezik ankylosisnak.

Az AS-ben szenvedő betegeknél a csípő-keresztcsonti ízületek, valamint a gerinc Rtg-n képein láthatóak az eltérések. Nem-röntgen (nr-ax-SpA) betegségnél ilyen változások nem észlelhetők a röntgenvizsgálatnál, az MRI-vizsgálattal (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) mutatható ki a gyulladás.

Az axSpA tünetei egyénről-egyénre változhatnak, és általában néhány hónap vagy év alatt alakulnak ki. Az axSpA bármikor felléphet, de általában tizenéveseknél és fiatal felnőttkorban kezdődik. A tünetek megjelenhetnek és elmúlhatnak, és változhatnak még az idő függvényében is.

Az axiális spondiloartrítiszre szinte minden esetben jellemzőek az akut, fájdalmas epizódok (fellángolások), amelyeket olyan periódusok követnek, amikor a tünetek javulnak (remisszió).

Az axiális spondiloartrítisz fő tünetei a következők:

Az axiális spondiloartrítisz fő tünete általában a hátfájdalom és a merevség (gyulladásos derékfájdalom). A fájdalom és a merevség általában reggelente és éjszaka rosszabb, testmozgás hatására rendszerint javul, és a pihenés nem enyhíti.

Az axSpA más ízületekben is okozhat gyulladást, leggyakrabban a csípőkben, a térdekben, a bokákban és a vállakban. Az érintett ízületek fájdalmassá, merevvé és duzzadttá válhatnak.

A szemgyulladás tünetei a fájdalmas, könnyező vagy kivörösödött szemek, a homályos látás és az érzékenység erős fényre.

Fájdalmas gyulladás azokon a területeken, ahol a szalagok, illetve az inak a csontokhoz tapadnak. A leggyakrabban a sípcsont felső részén, a sarok mögött vagy alatt, valamint ott fordul elő, ahol a bordák csatlakoznak a szegycsonthoz. Ha az Ön bordái érintettek, mellkasi fájdalmat tapasztalhat, és nehezére eshet a mély levegővétel.

Egyes axiális spondiloartrítiszben szenvedő betegek olyan általános tüneteket tapasztalhatnak, mint:

• Jobban érzik magukat testmozgás után és rosszabbul pihenést követően
• Fáradékonyság és energiahiány
• Magas testhőmérséklet (láz)
• Izzadás
• Depresszió
• Pszoriázis (irritált, vörös, pikkelyesen hámló gyulladt bőr)
• Fogyás, különösen a korai stádiumokban
• Bélgyulladás (amely összefüggésbe hozható Crohn-betegséggel vagy fekélyes vastagbélgyulladással )
• Kolbászujj (dactylitis) (duzzadt kéz- és lábujjak)

Még nem tisztázott, mi okozza az axSpA-t, de úgy tűnik, fellépése összefüggésben állhat egy bizonyos génnel, amit humán leukocita antigén B27-nek (HLA-B27) neveznek.

A kutatások során felfedezték, hogy 10, axSpA-ban szenvedő beteg közül körülbelül 9 hordozza a HLA-B27 gént. Ennek a génnek a megléte azonban nem szükségszerűen jelenti azt, hogy Önnél az axSpA betegeség ki fog fejlődni.

Az axSpA kialakulását egy vagy több környezeti tényező is kiválthatja, bár még nem ismert, melyek ezek a tényezők.

Az axiális spondiloartrítisz megjelenhet családokon belül, és a HLA-B27 gén továbbadható (örökölhető) egy másik családtagtól. Azoknál az egyéneknél, akikben jelen van a HLA-B27 gén, és egy közeli családtagjuk, például szülő vagy testvér (fivér vagy nővér) ebben a betegségben szenved, sokkal nagyobb valószínűséggel lép fel az axSpA az olyan egyénekhez képest, akiknek nincs ebben a betegségben szenvedő rokonuk.

Ha Önnek axiális spondiloartrítisze és HLA-B27 génje van, 50% az esélye annak, hogy átörökítheti ezt a gént valamelyik gyermekére. A becslések szerint az ezen gént hordozó gyermekeknél 5% és 20 % közötti arányban fog jelentkezni az axiális spondiloartrítisz. Ha Ön axiális spondiloartrítiszben szenved, de nem hordozza a HLA-B27 gént, akkor 10%-nál kisebb az esélye annak, hogy valamelyik gyermekénél fellépjen ez a betegség.